Piazza del Duomo
Ortodox keresztelőkápolna (Battistero Neoniano) Világörökség része: A római időkben vízvezetékelzáró fürdő volt a nyolcszögű, kupolás épület. Római stílusú kupolamozaik díszíti, mely Krisztus keresztelését ábrázolja antik felfogásban. Megjelenik rajt a tizenkét apostol, és templomi helyiségek ábrázolása is. Mindez az egyházat jelképezi. Az ablakoknál arabeszkek közt próféták láthatók.
Dóm: 1734-ben épült, egy korábbi bazilika helyére építették, melyet a 4. században Ursus püspök alapított.
Érseki Palota Múzeuma: érdekes látnivalója Maximianus trónja az 5. századból, mely alexandriai vagy bizánci munka. A palotában ugyancsak mozaikok csodálhatók meg.
Piazza del Popolo
Palazzetto Veneto: loggiás oszlopokkal díszített 6. századi épület.
Apollinaris és Vitalis oszlopa: Ravenna védőszentjeinek szobrai tekinthetők meg a két oszlopon a 15.századból.
Garibaldi tér
Dante mauzóleuma: Dante (1265-1321) eredetileg először a ferencesrendi temetőbe került, majd 1519-ben Medici Leo pápa elrendelte hazavitelét. A ferences atyák elrejtették a koporsót. Így 1780-ban az üres sír helyére emelték a mauzóleumot. 1865-ben végül megtalálták az ereklyét egy falban. Később harangtornyot építettek fölé.
Ariánus Keresztelőkápolna (Battistero degli Ariani) Világörökség része: A gótok hite, az ariánus nem ismerte el Jézust és Istent egyként. Ebben a szellemben díszítették a kápolnát is. Kupolamozaikja egyedülálló, az egyetlen, mely meztelenül ábrázolja Krisztust Michelangelo kora előtt.
Theoderik mauzóleuma (Mausoleo di Teodorico) Világörökség része: Tízszögletű, zömök építmény, a tetején monolittal. A kő méretei: 33 m-es kerületű, 300 tonna súlyú. Isztriai fehér mészkőből készült. Egy monda szerint a kegyetlen a király úgy félt a villámlástól, hogy a kő alá menekült, de az mégis agyonsújtotta.
Via di Roma 
Sant’Apollinare Nuovo-bazilika (Basilica di Sant’Apollinare Nuovo) Világörökség része: ariánus gótok építették, két fala huszonnégy látványos oszlopon fekszik. Mozaikjai: fent – Krisztus élettörténete, balra – 22 szűz, jobbra – 26 mártír, a bejáratnál – a kikötő illetve Theoderik palotája látható a falakon. Mennyezete a 17. századból származik.
San Vitale-székesegyház (Basilica di San Vitale) Világörökség része: A bizánci centrális templomtípus egy példája. San Vitalis a kor egyik szentje, római katona volt, aki fiaival halt vértanúhalált. Itt végezték ki a mezőn, a templom helyén. A székesegyház 526-547 között épült, Maximianus érsek szentelte fel. Belsejében alabástromszobros emeletes árkádok utalnak arra, hogy a nők és a férfiak külön foglaltak helyet. Bizánci kosaras oszlopok tartják kupoláját. A padlón az eredeti mozaikburkolat keletiesen konzervatív. Az apszis előtt a mozaikok Justinianust és Teodorát ábrázolják. A templom falainak nagy részéről az eredeti mozaikok eltűntek, helyükön barokk festmények láthatók.
Melléképülete a híres Galla Placidia mauzóleuma (Mausoleo di Galla Placidia) Világörökség része: Galla Placidia Theodius leánya volt, akit a gótok elraboltak és feleségül adták Athaulf királyhoz (410-ben). Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később feleségül ment II. Constantinushoz. Annak halála után uralkodónő lett (421-450). A síremlék 440-ben épült, maga a császárnő építtette. Görögkereszt alaprajzú, az ókori mozaikkultúra emlékei láthatók falain, melyet aranyburkolat fed. A sírokban III. Valentianus, II. Constantinus és Galla Placidia nyugszanak.
Érseki kápolna (Cappella Arcivescovile) Világörökség része
Sant’Apollinare-bazilika Classében (Basilica di Sant’Apollinare in Classe) Világörökség része: A legértékesebb korakeresztény bazilika. 535–549 között építették. Az apszisban és diadalíven látható mozaikok eredetiek, a 6–7. századból valók.